ELSŐ RÉSZ 1956 októbere. A vidéki kisváros melletti faluban a hajdani kitelepítettek fiai együtt bandáznak a helybeli srácokkal. Megpróbálnak kibabrálni a városi ávó kiskatonáival. Az összetűzésnek a váratlanul megjelenő szovjet katonák vetnek véget, az incidens halállal végződik. Az oroszok nem engedik eltemetni az ismeretlen áldozatot, a fiúk mégis elkaparják a holttestet. A városi ÁVH vezetőjének tudomására jut az összetűzés, megbüntetné a verekedésben résztvevő ávós járőr vezetőjét - a saját fiát. Szovjet tanácsadója lebeszéli a büntetésről - amiről nem beszélünk, az meg se történt -, egyúttal közli, másnapra jelmezes bált rendeztet a Tiszti Klubban, a lánya tizenhatodik születésnapja alkalmából.  Az orosz lány barátnőjével, Júliával, az ávóparancsnok lányával együtt készül a jelmezbálra. Szerelemre, szüzességük elvesztésére vágynak. Júlia bátyja, az ávós járőr vezetője is várja a bált, hogy ott alaposan elvegyék a falusi suhancok kedvét a verekedéstől. A falusi suhancok is készülnek a bálra. Jelmezeket az egyik kitelepített srác hajdan híres színész apjától szereznek. A tervezett bosszú azonban elmarad. A bál napján Pesten kitör a forradalom, ennek hírére a helyi ÁVH vezetője és szovjet tanácsadója véget vet a mulatságnak, kijárási tilalmat rendelnek el, és készültségbe helyezik a testületet. A bálon a fiatalok egyik vezetője végzetesen beleszeret az ávóparancsnok lányába. A fiú Rómeó, a lány Júlia jelmezét viseli. Rómeó, vállalt szerepének megfelelően - az erkély-jelenetre készül, de a laktanyaudvaron elfogják. Júlia beszökik hozzá a fogdába, együtt töltik az éjszakát. Ez alatt a faluban és a kisvárosban is szerveződik a forradalmi tömeg. Rómeó barátja (Mercutio) a forradalmárokhoz fordul segítségül, szabadítanák ki fogságba esett barátját. MÁSODIK RÉSZ A forradalom kitörésének éjszakáján az ávóparancsnokot Pestre rendelik, ideiglenesen a fia (Júlia bátyja) látja el a laktanya parancsnoki tisztét. A reggeli eligazításkor megtudja, hogy a helyőrségnek foglya van. A fogdában döbbenten észleli, hogy a húga együtt hált a fogollyal. Rögtönítélő bíróságot alakít, s elvakult dühében Rómeót halálra ítéli. A fiatal ávós sorkatonák vonakodnak végrehajtani a halálos ítéletet. Ekkor ostromolják meg a felkelők a laktanyát. Az ostrom során Rómeó barátja és Júlia bátyja is életét veszti. Mivel Júlia bátyjának Rómeó oltotta ki az életét, a fiatal pár félelmében a falusi templomban rejtőzik el, ahol a helyiség papja (Lőrinc barát) összeadja őket. Az esküvőt már nem tudják megünnepelni: a forradalmat leverő szovjet csapatok megtámadják a templomot. A jóhiszemű, saját tisztaságukban bízó fiatalok védekezés nélkül halnak meg a véres ostrom során. A szerzők Shakespeare alaptörténetét a forradalom idejébe helyezve szeretnék a mai fiatalok számára átélhetővé tenni a szerelem, kötelesség, becsület, hazaszeretet tragikusan egymásnak feszülő érzelmeit, emléket állítva ezzel a magyar forradalom hőseinek. Teszik mindezt a pop-musical műfaji követelményeinek megfelelően, fordulatos, izgalmas történetbe ágyazva, lírával és helyenként humorral vegyítve a tragédiát.